Tóth György Strasszer galamb tenyésztő
Mindekit szeretettel üdvözlök a honlapmon,én a strasszer galamb tenyésztésével fogalkozom,azon belül a sárga és a vörös színnel.Remélem mindenkinek tetszeni fog a honlapom.Kellemes böngészést!
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Járványvédelem
Többféle meghatározása létezik ennek a szónak. A mi olvasatunkban a járvány előtag arra utal, hogy fertőző betegségekről és azok terjedéséről van szó, a védelem pedig azokra az elvekre és módszerekre vonatkozik, amelyek segítségével megpróbáljuk megvédeni állományunkat a betegségekért felelős kórokozóktól.
Nem könnyű feladat. A galambok, éppúgy, mint az összes többi állat, ha egyik helyről a másikra kerülnek, viszik magukkal a testükben-testükön lévő baktériumokat, vírusokat, gombákat, parazitákat – ahogy mondani szokás, az egész állatkertet. Ráadásul a galambsport, különösen pedig a postagalambászat nem ismer határokat, szó szerinti értelemben sem. Galambjaink a kiállítások, versenyek, börzék alkalmával már nem csak országon belül utaznak sokat, de sokszor több országhatárt átlépve térnek vissza a dúcba. A szállítás és reptetés alatt, a kiállítások, vásárok közben számtalan idegen galambbal (és más madarakkal) érintkezve, de legalábbis velük közös légtérbe kerülve sokfajta – addig számukra ismeretlen – kórokozót kaphatnak tőlük, illetve adhatnak át nekik.
Ez egy ilyen sport. Mégis, ettől függetlenül, vagy éppen ezért, mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy galambjainkat megvédjük a kórokozók újabb és újabb tömeges támadásától. Ez pedig nem megy bizonyos járványvédelmi intézkedések foganatosítása nélkül.
A járványvédelem nemcsak az udvaron kívül, vagyis a szállítások, belföldi és külföldi utak, reptetések alatt fontos. Folyamatos, udvaron belüli járványvédelmet is gyakorolnunk kell, hiszen galambjaink odahaza is, a nap huszonnégy órájában ki vannak téve a fertőződés veszélyének, amit, sajnos, nem egy esetben maga a tulajdonos “biztosít” nekik. A járványvédelem az egyes dúcok között is érvényes kell, hogy legyen, sőt, még a dúcon belül is mindent meg kell tennünk azért, hogy a kórokozók ne, vagy minél kisebb mértékben és minél lassabban terjedjenek a beteg állatokról az egészségesekre.
A járványvédelmet tehát nevezhetjük a fertőzési lánc megszakításának is, és fentiek alapján feloszthatjuk:
Vizsgáljuk meg ezeket alaposabban! Nem állítjuk, hogy az elkövetkező ajánlások mindegyike minden egyes állományban betartható, mivel minden udvar más és más adottságokkal rendelkezik. Egyes módozatok nem vagy túlságosan nehezen kivitelezhetők egy adott helyen, és ezért nem kerülhetnek alkalmazásra. De minél több járványvédelmi eljárást sikerül alkalmaznia valakinek, hosszú távon annál egészségesebb és szebb állományra számíthat. A zsebére tett kedvező hatást pedig már rövid időn belül érezni fogja.
Néhány tanács az alábbiak közül banálisnak tűnhet némelyek számára, meg kell azonban jegyeznünk, hogy néha még rutinos tenyésztők is megfeledkeznek a legelemibb járványvédelmi intézkedésekről. Nem árt ezeket újra sorra venni.
Udvaron kívüli járványvédelem
Amint azt a fentiekben tárgyaltuk, minden állomány, és azon belül minden egyed rendelkezik egy bizonyos "állatkerttel", vagyis azon baktériumok, vírusok, gombák, külső és belső paraziták összességével, amelyek pillanatnyilag benne vagy rajta tartózkodnak. Ezek többnyire ártalmatlan, betegséget nem okozó élőlények, de lehetnek közöttük kórokozók is. A járványvédelem egyik alapszabálya, hogy kórokozókat hordozó, azokat terjesztő állatot nem viszünk egészséges állatok közé. Nem viszünk tehát (nem is vihetünk!) kiállításra, versenyre, vásárra stb. láthatóan beteg galambot, mert ezzel nemcsak saját magunkat blamáljuk, hanem törvényt is szegünk, a mások állományának megfertőzéséről már nem is beszélve.
Általában elmondhatjuk, hogy ezt a szabályt a legtöbben be is tartják, azonban a gond akkor kezdődik, amikor látszólag egészséges, de valójában fertőzött, vagyis kórokozókat hordozó és ürítő galamb kerül egészségesek közé, és terjeszti közöttük a kórt. Ezt csak úgy tudjuk elkerülni, ha folyamatos járványvédelmet alkalmazunk állományunkban, melybe szervesen beletartozik a galambok rendszeres vakcinázása, vagyis védőoltásokkal való ellátása is.
A helyzet azonban bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik, ugyanis az utazások, kiállítások, versenyek nem csupán a különböző állományok találkozása miatt okoznak közvetlen fertőzési-terjesztési lehetőséget. A hosszabb szállítás alatt lévő, bekosarazott galamb szervezete stressz alá kerül. A tartós vagy fokozott stresszállapotban olyan hormonális folyamatok játszódnak le, amelyek gátolják a szervezet immunrendszerének, vagyis védekezőképességének a működését. (Erről a későbbiekben részletesen lesz szó.) A szervezet védekezőképességének gyengülése a különböző szervekben megbújt, addig gátlás alatt lévő kórokozók (vírusok, baktériumok, gombák, paraziták) felélénküléséhez és elszaporodásához vezet. A felszaporodott kórokozók aztán nagy mennyiségben ürülnek a külvilágra: az addig egészséges galamb veszélyes, folyamatos és masszív fertőzési forrássá válik.
A szállítások, és az azzal járó tennivalók (bekosarazás, stb.) eleve jelentős stresszt okoznak a galamboknak, emiatt is törekedni kell arra, hogy a szállító járműben ne legyen túlzsúfoltság. A zsúfoltság nemcsak a stresszt erősíti, hanem a kórokozók állatról állatra való terjedését is elősegíti. Az ideális az lenne, ha a szállítások alkalmával az egyes tenyészetek galambjait külön járművel, de legalábbis külön légtérben szállíthatnánk. Természetesen ez a legtöbb esetben kivitelezhetetlen, ezért legalább arra próbáljunk törekedni, hogy ismerős, megbízható egészségügyi állapotúnak ítélt állományokkal együtt szállítsuk galambjainkat. «
Udvar és külvilág közötti járványvédelem
Ha udvari járványvédelemről beszélünk, akkor állományunkat és annak tartási helyét mint egységet kezeljük, és ebben a tekintetben próbáljuk meg a lehetséges módokon minél inkább elkülöníteni a külvilágtól.
Az udvari járványvédelem az egyik leghangsúlyosabb része a galambok egészségmegőrzésének, hiszen az udvar határa az a határ, amely elválasztja az állományt a kórokozóktól hemzsegő külvilágtól. Az udvaron belül tartózkodnak legtöbbet a galambok, ezért itt érheti őket a leggyakrabban fertőzés (pl. vadmadarak berepülése), és ez az a terület, melynek határát maga a galambtartó is napjában többször átlépi, minden egyes alkalommal kórokozók tömegét hurcolva be magával.
Az udvart nyilván nem lehet légmentesen lezárni, ezért elvileg a puszta szél is hordhat be kórokozókat, de ennek gyakorlati jelentősége meglehetősen csekély. Sokkal veszélyesebb a vadmadarak látogatása, hiszen az állomány közé berepülő vadgalamb, veréb stb. mindig kórokozókat hordoz, amivel fertőzheti a galambokat. Ezért amennyire lehet, korlátozni kell a vadmadarak jelenlétét. A dúcokat úgy kell kialakítani, hogy azokba semmiképpen se repülhessenek be idegen madarak.
Az udvaron ne hagyjunk etetőket-itatókat, mert ezzel csak odacsalogatjuk őket, a mégis kint maradt edényeket használat előtt fertőtlenítsük. Azt nyilván nem tudjuk megakadályozni, hogy a vadmadarak az udvar földjére ürítsenek, de a kifutó elkerítésével, rendszeres takarításával csökkenthetjük a bélsár útján fertőző kórokozók terjedésének veszélyét.
Tapasztalat szerint azonban nem a vadmadarak látogatása, hanem maga a galambtartó jelenti a legnagyobb járványügyi veszélyt saját állományára. Ezt kétféle módon "éri" el. Egyrészt cipőjén, ruháján, bőrén nagy mennyiségű kórokozót hord be a külvilág felől a galambudvarba, másrészt, és ez a veszélyesebb, újonnan beszerzett, kórokozókat hordozó, fertőző példányokkal viszi be galambjai közé a legkülönfélébb betegségeket. Erről lesz szó a következő, kiemelt fontosságú részben.
Speciális, és rendkívül hangsúlyos vetülete az udvari járványvédelemnek a máshonnan beszerzett, idegen egyedek bekerülése az állományba. Talán a legtöbb kár a frissen vásárolt galambok beviteléhez kapcsolódik a galambtartásban, és meglepő, milyen bátran teszi be a tenyésztők nagy része az újonnan beszerzett, teljesen ismeretlen egészségi (vagy inkább: betegségi) állapotú galambot dédelgetett kedvencei közé. Nem egy állomány romlott le katasztrofális mértékben egy-egy ilyen bevitt, beteg galamb miatt, és vesztette el legszebb példányai legjavát.
A karantént már a középkorban feltalálta az emberiség, és fontosságára való tekintettel annak idején sok helyen halállal büntették megszegőit. Ebből is látható, milyen jelentőséggel bír ez az intézkedés, ami kis odafigyeléssel, és minimális, bőven-bőven megtérülő költséggel udvarunkban is foganatosítható.
A karantén elsődleges célja, hogy fertőző egyed ne kerülhessen be galambjaink közé. Azonban nemcsak a láthatóan beteg állat fertőző, hanem az egészségesnek tűnő is terjeszthet kórokozókat.
Minden fertőző betegségnek van lappangási ideje, vagyis az az időszak, általában néhány nap vagy hét, amikor az állat már megfertőződött, de még nem mutat tüneteket, vagyis egészségesnek látszik. Ám, és ezen van a hangsúly, a betegség tüneteinek jelentkezése előtt, tehát azoktól teljesen függetlenül már üríthet kórokozókat.
Hasonlóan, egy betegséget átvészelt állat már nem mutatja a tüneteket, de ettől még hatalmas mennyiségben ürítheti a betegség kórokozóit, fertőzheti környezetét. Ráadásul léteznek olyan kórokozók is – jellemzően ilyenek a paratyphust okozó salmonellák -, amelyek hosszú időn, akár éveken át is jelen lehetnek a betegség tüneteit nem mutató galamb szervezetében. Az ilyen galamb egészségesnek látszik, de bekerülve az állományunkba olyan salmonella-törzseket ürít, melyekkel addig a mi galambjaink nem találkoztak, és így valóságos járványt indít el közöttük.
A karantén kialakítása, működtetése
Karanténozásnak akkor van értelme, ha annak ideje alatt az újonnan beszerzett, ismeretlen egészségi állapotú galamb semmilyen módon nem érintkezik a többi galambbal. Ebből következik, hogy a karantén nem lehet azonos légtérben a többi tartási hellyel, sőt, arra kell törekedni, hogy a karanténozásra szánt ketrecet vagy ketreceket külön épületben, ennek hiányában az udvar távolabbi részében, minél messzebb helyezzük el állományunktól. Az udvarra jellemző széljárást is vegyük figyelembe: az uralkodó szél a karantén felé fújjon, ne pedig a karantén felől az állomány felé.
A karantén nagysága
A karantén befogadóképességét állományra szabottan kell meghatározni. Figyelembe kell venni az állomány nagyságát, és a vásárlások, bevitelek gyakoriságát. Emellett természetesen a lehetőségeket is: lehet a karantén akár egy külön épület, de éppúgy lehet egy házilag barkácsolt drótketrec is, amiben már elfér néhány galamb, és amit az udvar legtávolabbi sarkában helyezünk el a galambdúchoz képest. Nem a karantén nagysága vagy "csillogása" számít, hanem az, hogy mennyire tartjuk be a rá vonatkozó szabályokat.
A karantén felszerelése
A karantént külön etető, itató stb. berendezésekkel kell felszerelni. Alapvető elv, hogy a karanténba csak bevinni lehet dolgokat, onnan kivinni nem, illetve csak bizonyos feltételekkel, megbízható fertőtlenítés után.
Mivel az ember saját maga is terjesztheti a kórokozókat (cipőre, ruhára, bőrre tapadt szennyeződéseken keresztül), ezért külön ruházat és főleg lábbeli rendszeresítése ajánlatos, melyeket csak a karanténban vagy közvetlen környékén használunk. A karantén előtt célszerű elhelyezni egy tálcát, amelybe nagyobbfajta szivacsot teszünk, amit erős fertőtlenítőszeres vízzel átitatva egyszerű, de hatékony cipőfertőtlenítőt kapunk. Ha a karanténban tevékenykedtünk, onnan távozva okvetlenül használjuk ezt a fertőtlenítőt, és emellett természetesen mindig alaposan mossunk kezet! A napi etetési, takarítási stb. programokat úgy alakítsuk, hogy először mindig az egészséges állományt lássuk el, és az aznapi teendők végére hagyjuk a karantén felkeresését, ahonnan már közvetlenül nem térünk vissza a főállományhoz.
A karanténozási idő
A betegségek lappangási ideje változó, általában napokban vagy néhány hétben mérhető. A karanténozás idejére nem lehet abszolút értéket mondani, de legalább három-négy hét az az időtartam, ami szükséges a biztonságos járványvédelemhez. Ez több mindentől függhet, pl. attól is, hogy oltottuk-e állományunkat paramyxovírus ellen. Mivel ennek a betegségnek akár hat hét is lehet a lappangási ideje, oltatlan, tehát védtelen állomány esetén minimálisan hat hét karanténidő javasolt.
Teendők a karanténban
A karantén ideje alatt rendszeresen megfigyeljük az új egyedet, nem mutatja-e valamely betegség tüneteit. Közben elvégezzük a féregtelenítését, ami egyaránt vonatkozik a külső és a belső parazitákra, így a külső élősködők és a bélférgek mellett a trichomonas és a coccidiosis ellen is védekezünk. Ha a galamb nagyban eltérő takarmányozást kapott a régi helyén, akkor ezen idő alatt fokozatosan átszoktatjuk saját takarmánykeverékünkre.
Szükséges lehet a karanténozás alatt antibiotikumos kezelésre is, de ezt már nem szabad rutinszerűen végezni. Leghelyesebben akkor járunk el, ha célzott vizsgálatot kérünk állatorvosunktól. Ilyenkor legjobb közvetlenül magából a galambból venni a mintát (garatváladék, illetve bélsárminta), ha ez nem kivitelezhető, akkor egy steril fecskendőbe szívjunk fel pár cseppet a friss bélsárból, és ezt vigyük el vizsgálatra. A mintából baktériumtenyésztést végeznek, vagyis egy arra alkalmas táptalajra oltják a mintát, és 38 Celsius fokon tartva “keltetik”. A vizsgálat nem csak arra ad választ, milyen fajta kórokozó baktériumok vannak jelen a galambban, hanem arra is, melyik antibiotikummal célszerű végezni a kezelést. A vizsgálat előnye, hogy gyorsan, egy-két nap alatt eredményt ad, és segítségével nem “vakon”, találomra kezeljük a galambot, hanem a valóban hatásos antibiotikummal.
A karanténozás ideje alatt törekedni kell a galamb immunrendszerének erősítésére is, ennek módozatát a következő fejezetekben tárgyaljuk. Sor kerülhet még a galamb vakcinázására is, ennek szükségességét mindig egyedileg kell eldöntenie az állatorvosnak, amihez nem árt, ha rendelkezésére állnak az információk a galamb vakcinázási “előéletéről”. A szükséges vakcinázások meghosszabbíthatják a karanténozási időt.
A három (vagy több) hét leteltével, a szükséges vizsgálatok, kezelések és vakcinázások elvégzése után vihetjük az új galambokat a többi közé, természetesen a ketrecben elhelyezhető állatlétszám figyelembe vételével, vagyis a zsúfoltság elkerülésével. Ez már a következő, "Higiénia" című fejezet témája lesz.
Sokszor viszünk ki az udvarból galambokat eladási célból börzére, piacra, és persze majdnem ilyen sokszor vissza is hozzuk az udvarba, ha nem jött össze az üzlet. Az ilyen, vásárokat megjárt galambok fertőzési forrást jelentenek az otthon maradt állományra nézve, ezért célszerű az eladásra szánt, sokat utaztatott egyedeket külön dúcban tartani, és onnan mozgatni őket. Arra is figyeljünk oda, hogy a vásár területén minél kisebb mértékben érintkezzenek idegen madarakkal.
Nyilván az lenne az ideális, ha a versenyekről, kiállításokról visszatérő egyedeket is külön helyezhetnénk el, hiszen ők is befertőzési forrást jelenthetnek a többi galambra nézve. Úgy általában véve remek lenne, ha meg tudnánk oldani, hogy a galambokat hasznosításuk, koruk, értékük, további sorsuk stb. szerint egymástól elkülönítsük, és így külön csoportokban tartsuk és mozgassuk őket. Ennek kivitelezése nyilván lehetetlen, hiszen a végén már majdnem annyi dúcra lenne szükségünk, mint amennyi galambunk van. Közben pedig elveszne a lényeg: a galambsport varázsa, könnyedsége, sőt, a galambtartás művésziessége. Görcsöléssé válna az egész és értelmét vesztené. De! Amely dolgokat ésszerűen megtehetünk a járványvédelem módszerei közül, azokat tegyük meg, mert minden ilyen lépés galambjaink nagyobb védettségét jelenti! Ne felejtsük el: sok apró lépés visz közelebb a sikerhez, amely esetünkben állományunk gazdaságos egészségmegőrzését és maximális teljesítményét jelenti.«
Dúcok közötti járványvédelem
Ha egy udvaron belül egyszerre több helyen is tartunk galambot, akkor az egyes ketrecekben a különböző állományok eltérő egészségügyi állapotban lehetnek. Ez adódhat pl. abból, hogy különböző vakcinákat kaptak különböző időben, hiszen más oltóanyagokat másféle időbeosztásban igényelnek a különböző korú és hasznosítású egyedek.
Akkor is eltérő a dúcok közötti járványtani helyzet, ha az egyikben betegség ütötte fel a fejét. Ilyenkor nyilván törekedni szeretnénk arra, hogy a kórokozó ne terjedjen át a többi ketrecre. Ekkor nagyjából azokat a fogásokat kell alkalmaznunk, amit az imént tárgyaltunk: a fertőzött ketrecet "kinevezzük" ideiglenes karanténnak, és ezek szerint működtetjük. Ha sikerül meggátolnunk, hogy a betegség átterjedjen a többi dúcra, sok kártól menthetjük meg magunkat, és sok pénzt takaríthatunk meg. De már az is előny, ha a betegség terjedését udvaron belül legalább fékezni tudjuk, mivel így juthat idő a többi dúc állományának aktív védelmére, felkészítésére a konkrét betegség ellen.
Mindezektől függetlenül, amennyire lehet, törekedni kell arra, hogy udvarunkon belül mindegyik galambunk immunállapota egyformán a lehető legmagasabb szinten álljon, amit a tervszerű vakcinázási program mellett elsősorban optimális elhelyezéssel és teljesértékű táplálással érhetünk el. Ezekről a "Higiénia" című fejezetben szólunk részletesebben. «
Dúcon belüli járványvédelem
A fertőző betegségek egyik ismérve, hogy a kórokozó állatról állatra terjed, mind nagyobb számú egyedet fertőz meg, és ezek bizonyos hányadát meg is betegíti. (Itt is hangsúlyozni kell, mert több szempontból is nagyon fontos: nem minden fertőzött állat betegszik meg, vagyis mutatja a betegség jellemző tüneteit. Egy fertőzött egyed hosszú időn keresztül, akár éveken át is tünetmentes lehet, tehát teljesen egészségesnek látszik, de közben hordozza és terjeszti a kórokozót!) Tehát, ha egy galambunk valami módon fertőződött, a kórokozó, legyen az vírus, baktérium vagy parazita, hosszabb-rövidebb idő alatt, és sokszor észrevétlenül elterjed a dúcon belül. Nyilván nem szeretnénk, hogy ez megtörténjen, de ellene mindennap következetesen védekeznünk kell.
A dúcon belüli terjedést lassítandó négy fő dolgot tehetünk:
1. A láthatóan beteg állatok nagy mennyiségben ürítik a kórokozót, ezért ezeket kiemeljük a többiek közül, és karanténba zárjuk őket.
2. Megsemmisítjük a beteg vagy lappangási állapotban lévő egyedekből a külvilágra, vagyis a dúcba került kórokozókat, vagyis fertőtlenítünk.
3. A kórokozókat a szervezeten belül is ritkítjuk, másképpen fogalmazva gyógykezeljük a beteg galambokat.
4. A még egészséges egyedeket preventíven, megelőzésképpen kezeljük.
A beteg madarakból a kórokozók különböző váladékokkal kerülnek a külvilágra, pl. orrváladék, könny, garatváladék, bélsár, vizelet stb. Ezek ártalmatlanításáról a “Higiénia” című fejezetben olvashatunk majd, most csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy betegség esetén gyakrabban, vagy jóval gyakrabban kell az ott leírtakat alkalmaznunk, vagyis takarítanunk és fertőtlenítenünk.
A betegség jelentkezésekor a harmadik pontot mindenképpen, a negyedik pontot a kórokozó jellegétől függően feltételesen alkalmazzuk. (A legtöbb fertőző betegség esetében valamennyi állatot célszerű kezelni, de a kezelés milyensége és főleg időtartama más lehet a megelőző kezelésnél, mint a gyógykezelésnél.) Természetesen a gyógykezelést és a megelőző kezelést mindig célzottan kell végezni, vagyis a pontos diagnózis felállítása után.
Ha a gyógykezelés véget ért és a betegség az állományon belül „megnyugodott”, a felépült és kórokozót már nem ürítő állatok visszakerülhetnek eredeti dúcukba. Ha azonban a kezelési kúra után maradnak galambok, amelyek még nem nyerték vissza száz százalékban egészségüket, célszerű őket még egy ideig a gyengélkedőben tartani, és tovább folytatni e lassabban gyógyuló betegek most már egyedi kezelését.
Ezzel egyrészt pénzt takarítunk meg, másrészt nem terheljük fölösleges gyógyszerezéssel a már meggyógyult egyedeket és környezetüket. Ehelyett a maródiak gyógykezelésére koncentrálhatunk, akiknek egyedileg például praktikusan kapszulázott gyógyszereket adagolhatunk. Azután, ha visszanyerték egészségüket, és már nem ürítik a kórokozót, ők is újra eredeti helyükre kerülhetnek.
A járványvédelem fontosságát nem lehet eléggé kihangsúlyozni, mivel azon sarokpontok egyike, amelyen egész állományok bukhatnak el. Mégis, ezt a fejezetet olvasva egyesekben kétség merülhet fel a járványvédelem hatásosságát, vagy egyáltalán kivitelezhetőségét illetően. Hiszen ha mi magunk nem is viszünk be kórokozót az udvarba, de a vadmadarak vagy akár a szél ellen, bármit is teszünk, nem tudunk teljes mértékben védekezni, sőt, galambjaink saját maguk is rendszeresen elhagyják az udvart. Ilyenformán biztosan fertőződik az állományunk, ha nem előbb, hát utóbb.
Ez így is van. A külvilágtól leggondosabban elszigetelt állomány is rendszeresen fertőződik, talán gyakrabban, mint gondolnánk, éppen az előbb említett módokon, a szél, a vadmadarak, a tulajdonos sapkája, vagy éppen egy látogató cipője révén. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a befertőzések milyen gyakoriak, és ami még ennél is fontosabb, az egyes befertőzések milyen mennyiségű kórokozót juttatnak be az állományba.
Egy példával illusztrálva a dolgot: ha egy szép nyári napon három darázs téved be a szobánk ablakán, nem esünk pánikba, könnyedén megbirkózunk velük. Ám egészen más a helyzet, ha a darazsak háromszázan vannak. Ugyanígy, a viszonylag ritkán bekerülő, kis mennyiségű kórokozókat a galambok szervezete könnyedén legyőzi, sőt, ezek a kósza kis kórokozók még hasznosak is abból a szempontból, hogy készenléti, "felpiszkált" állapotban tartják a galambok immunrendszerét. Mihelyt azonban ezek a támadások túl gyakoriakká válnak és/vagy a támadók túlságosan nagy tömegben jelentkeznek, a dolog a visszájára fordul: a galamb immunrendszere egy idő után kimerül, az állat megbetegszik, és saját maga kezdi óriási mennyiségben üríteni a kórokozókat. Akkor, sajnos, elmondhatjuk, hogy az ellenség már félig bevette a várat.
Végezetül, fontosságára való tekintettel, emeljük ki még egyszer, most már csak röviden a járványvédelem alapelvét. Amire törekednünk kell:
Fertőzött, vagy fertőzöttségre gyanús egyed se közvetlenül (pl. azonos légtér), se közvetve (pl. közös eszközök, tulajdonos ruhája) ne érintkezhessen a kórokozótól mentes állománnyal. «
Tiszta sor, hogy a galambsportban nem lehet elérni száz százalékos járványvédelmi elszigeteltséget, erre botorság is lenne törekedni. Viszont, amennyire csak lehetséges, a fertőződés lehetőségét, a fertőzési lánc kialakulását folyamatosan a minimálisra kell leszorítani, és ez azért legnagyobb részben, valljuk be, magán a galambtenyésztőn múlik.
Dr. Talabér Zsolt
Baktérium okozta betegségek: SALMONELLA (PARATYPHUS) Tünetek: - hasmenés, zöldes színű bélsár, apró gázbuborékokkal - idegrendszeri, paramyxo-ra emlékeztető tünetek - ízületi gyulladás, szárnylógatás - befulladt tojás - súlyos fertőzöttség esetén a fiatalok elhullása - teljesítmény romlása Terjedése: - ürüléken keresztül Kezelése: - antibiotikus kezelés az egész állományra, 7-14 napig - megelőzés céljából 3-5 napig - ajánlott kombinált készítmények adagolása - az antibiotikus kezelés után probiotikum (pl:Entrobac) itatása ajánlott 5 napig - megelőzés céljából savas készítmények itatása ajánlott pl: fokhagymaolaj, Avidress Plus, Almaecet Magyaroszágon beszerezhető gyógyszer készítmények: Enrobioflox, Baytril oral 10%, Animox, Trisulmix, Colisultrix, TS oral Külföldön beszerezhető gyógyszer készítmények: Nifuramycin, Parastop, 4 in 1 mix, Belgamco, Furazolidon, Ampicillin-T E. COLI Tünetek: - hasmenés, nyákos, fehéres színű bélsár - étvágytalanság, lefogyás, megemelkedett vízfogyasztás - hányás - terméketlenség - befulladt tojás - ízületi problémák Terjedés: - ürüléken keresztül (főként nedves, hűvös környezetben) - a baktériumok túlszaporodása gyengítő tényezők által, pl: más betegség fennállása, stresszhelyzet, immunrendszer gyengülése,stb. Kezelés: - antibiotikumos kezelés 5 napig - megelőzés céljából 3 napig - ajánlott kombinált készítmények adagolása - az antibiotikus kezelés után probiotikum itatása ajánlott 5 napig - megelőzés céljából savas készítmények itatása ajánlott pl: fokhagymaolaj, Avidress Plus, Almaecet Magyarországon beszerezhető gyógyszer készítmények: Enrobioflox, Baytril oral 10%, Animox, Trisulmix, Colisultrix, Primalin-Spect, TS oral Külföldön beszerezhető gyógyszer készítmények: Nifuramycin, Parastop, 4 in 1 mix, Belgamco, Ampicillin-T MYCOPLASMA (fertőző nátha) Tünetek: - folyékony orrváladák - könnyezés - puffogó légzés Terjedés: - levegőben, itató vizén keresztül - a legyengült szervezetben túlszaporodik a mycoplasma Kezelés: - anitbiotikumos kezelés 4-5 napig - megelőzés céljából 3 napig - kombinált készítmények adása ajánlott - immunrendszer erősítése - az antibiotikumos kezelés után probiotikum itatása ajánlott 5 napig Magyarországon beszerezhető gyógyszer készítmények: Enrobioflox, Baytril oral 10%, Anitetra, Tylan, Linco-spectin, Doxyvit, Anidox, Tetravet LA inj.Külföldön beszerezhető gyógyszer készítmények: Gambazin, Nifuramycin, Orni Special , W.N., BelgaTai, Chlortetracyclin CHLAMYDIA (ornitózis) Tünetek: - gennyes könnyfolyás - orrfolyás - szürke színűorr - a szem, a fej vakarása - nehéz légzés,hörgés - zöld színű, nyálkás hasmenés - étvágytalanság Terjedés: - cseppfertőzéssel - ürülékkel - begytejjel Kezelés: - antibiotikumos kezelés az egész állományra, 7-14 napig - megelőzés céljából 3-5 napig - ajánlott a kombinált készítmények adagolása - az antibiotikus kezelés után probiotikum itatása ajánlott 5 napig Magyarországon beszerezhető gyógyszer készítmények: Doxyvit, Anidox, Tylan, Linco-spectin, Tetravet LA inj. Külföldön beszerezhető gyógyszer készítmények: Gambazin, Orni Special, W.N., BelgaTai, Chlortetracyclin, Tylosin HAEMOPHILUS Tünetek: - sűrű orrfolyás - kötőhártya-gyulladás - duzzadt szemhéj Terjedés: - cseppfertőzéssel Kezelés: - antibiotikumos kezelés 5 napig - megelőzés céljából 3 napig - kombinált készítmények adagolása ajánlott - az antibiotikus kezelés után probiotikum itatása ajánlott 5 napig Magyarországon beszerezhető gyógyszer készítmények: Baytril oral 10%, Enrobioflox, Animox, Külföldön beszerezhető gyógyszer készítmények: Gambazin, Chlortetracyclin STAPHILOCOCCUS, STREPTOCOCCUS Tünetek: - felsőlégúti elváltozások - hasmenés Terjedés: - cseppfertőzéssel Kezelés: - antibiotikumos kezelés 5-7 napig - megelőzés céljából 3 napig - kombinált készítmények adagolása ajánlott - az antibiotikus kezelés után probiotikum itatása ajánlott 5 napig Magyarországon beszerezhető gyógyszer készítmények: Baytril oral 10%, Enrobioflox, Animox, Tylan Külföldön beszerezhető gyógyszer készítmények: Gambazin, BelgAmco, Chlortetracyclin, Tylosin
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 120
Tegnapi: 121
Heti: 324
Havi: 2 659
Össz.: 885 525
Látogatottság növelés
Mai: 120
Tegnapi: 121
Heti: 324
Havi: 2 659
Össz.: 885 525
Látogatottság növelés
Tóth György Strasszer galamb tenyésztő - © 2008 - 2024 - strasszergalambok.hupont.hu